Mondókák, dalok kisgyermekeknek 2.
"Ciróka, maróka, mit főztél, kását, hova tetted, a pad alá, megette a pap macskája!" (cirógató)
"Csip-csip csóka, vak varjúcska, komámasszony kéreti a szekerét, nem adhatom oda, tyúkok ülnek rajta, hess-hess-hess!" (kézmozgató)
"Egy-kettő-három-négy, te kis baba, hová mégy, nem megyek én messzire, csak a falu végire." (Erre tornáztattam, mikor hasfájós volt kiskorában, ma már csak játékból.)
"Hinta-palinta, régi dunna, kiskatona, ugorj a Tiszába." (Hintáztató, ha a baba már nagyobb, ülhet a lábfejünkre.)
"Kerekecske, dombocska, itt szalad a nyulacska. Fogjuk meg, fogjuk meg!" (A tenyerébe, vagy a mellkasára köröket rajzolok, majd a "nyulacska" - az ujjaim - az oldalához, hónaljához szalad.)
"Töröm, töröm a mákot, sütök vele kalácsot." (Ökölbe szorított kezét ütögetem az öklömmel.)
A következőt akkor énekelhetjük neki, ha már jár:
A hónalját, vagy kezét fogva az utolsó szótagra leguggolunk:
Vagy: "Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs!"
Ezzel megtáncoltathatjuk az ölünkben:
Dalok:
"Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske/Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta./Új a csizmám, most vették, most fényes a sarka/Azért vették azt nekem, hogy ugráljak rajta./ Nyisd ki rózsám, kapudat, kapudat/Hadd kerüljem váradat, váradat/Szita-pita péntek, szereda csütörtök, dob szerda!"
"Hold-hold fényes lánc, két kapu zárja. Nyisd ki kapud, Gergely gazda, vámot adok rajta."
"Ess eső, ess, holnap délig ess, Zab szaporodjék, búza bokrosodjék, Az én hajam olyan legyen, mint a csikó farka, Még annál is hosszabb, Mint a Duna hossza."
"Csicsíjja, bubája, elment a mamája, Pestre meg Budára, hoz neki kalácsot, hajába szalagot, csicsíjja bubája." (altató)
"Tente baba, tente, itt van már az este, aludj szépen, álmodjál, a szemedet hunyd le. Álmodjál rózsával, gyönge violával, aludj, aludj szép csendesen, aludj kicsi baba/név." (altató)
Utolsó kommentek